Hogy kerültél kapcsolatba a zenéléssel ?

12-13 éves koromban, a bátyám (aki szintén zenész volt) mikor bevonult katonának adott számomra egy feladatot. Azt kérte, vegyem fel az új zenéket kazettára rádióból. Eleinte így neki gyűjtöttem a zenéket, majd nem sokkal később saját magamnak is. Az első “DJ” munkám általános iskola 8. osztályos koromban volt(1993-ban): tartottam egy sulibulit a tanári gárda segítségével és támogatásával, kölcsönkéregetett hangfalakkal és kezdetleges diszkólámpákkal. Ezt követően egyenes volt az út. Sulidiszkók, iskolarádió, saját szervezett bulik. Majd jöttek a nagyobb lépcsőfokok: saját diszkó (Kontiki, 2003-2009.), rádiózás, alkalmi fellépések és rezidenciák.

Milyen stílust képviselsz ?

Ezt nagyon nehéz behatárolni. Mikor elkezdtem zenével foglalkozni, még az eurodisco volt a menő. Aztán kicsit később elindult (és közel 6 éven át tartott) egy saját klubestem, ami “Black Magic” néven futott. Ezeken a bulikon egész estét játszottam feka zenéket R&B, funky, hip-hop műfajokban. Majd egy éven keresztül még retro bulikat is tartottam egy akkor újonnan nyiló klubban, minden szombaton. Legnagyobb hatással az elektronikus zene volt rám. Ez az igazi szerelmem. Innentől már mindegy, hogy house és vállfajai (future-, bass-, electro- stb.), vagy techno.

Általában hogy készülsz fel 1-1 bulira? Van valami megszokott “rituáléd” ?

Letusolok, megborotválkozok és próbálok nem elkésni.

Szerinted van-e felelőssége a hazai DJ közösségnek, az emberek ízlésének formálásában, vagy elég valamilyen szinten lekövetni a külföldi trendeket ?

Én úgy látom, hogy ez külföldön működik inkább. Sajnos ez a funkcója a hazai DJ közösségnek szinte teljesen megszűnt. Sokmilliárd dolláros iparág a könnyűzene, amit mammutcégek irányítanak az itthoniak pedig követik a trendet. A hazai DJ közösség számára az ízlés formálása szélmalomharc. Néhányuk számára ez viszont lehetőséget is teremt. Aki ki tud tűnni egyéni stílusával, harsányságával, sokszínűségével, az komoly sikereket is el tud érni. Itthon egy kezemen meg tudom számolni kik ezek a dj-k.

Állandó rezidense vagy a hartai Glasshousenak. Mi a tapasztalatod, Pécsen vagy Hartán befogadóbbak az emberek az újdonságokra?

Nem igazán hasonlítható össze ilyen szempontból a két közönség. A Glasshouseban már több mint 10 éve, minden pénteken zenélek. Az oda járó emberek bíznak bennem és úgy érzem azok is tisztelnek, akik nem szeretnek. Ott mindenféle hezitálás nélkül fel merek rakni egy kafa új zenét és mivel hétről-hétre ott vagyok, tudok ezekből a zenékből a klub és magam számára egyéni, jól beazonosítható stílust építeni. Pécsen ez egész más. Ott ugye egy szemeszterben 1x, vagy 2x vagyok csak. Sokan játszanak, sokféle zenét amit nehéz lekövetni. Ráadásul az ott szórakozó diákok többsége is ország különböző pontjairól érkezik, különböző igényekkel. Ettől függetlenül – néha félve attól, hogy elba$4om a bulit – többségében sikerrel próbálgatom az új zenéket.

A GH-ban részt veszel a szervezési folyamatokban is. Hogy készültök az “újrakezdésre” ?

Sajnos még mindig a “szívmegszakadás” állapotában tengődök a klub bezárása óta. A programok, fellépők beosztását már a bezárás előtt összeállítottam egy évre előre, így csak az újranyitás időpontja a kérdés. Az újranyitással kapcsolatban egyszerre vagyok tele vágyakkal és reményekkel, valamint komoly aggályokkal. Félek, hogy a klubvilág – így Glasshouse is – lassan fogja kiheverni ezt az időszakot. Lesznek végleg bezárt klubok. Az emberek félnek és a leállóban lévő gazdaság miatt a nagy többségük komoly anyagi gondokkal küzd már most, pedig még messze a vége. Persze az újranyitás borítékolhatóan sikeres lesz mindenhol, de csak az utána következő hetekben fog majd kirajzolódni a teljes kép.

Ha kellene választanod egy követendő példát a feltörekvő DJ-k számára ki lenne az ? Miért ?

Amikor elkezdtem djzéssel foglalkozni, számomra az akkori szokások és dj-k voltak az idolok. Pl. Danny Tennaglia beállt este 9-10-kor a New York-i clubjának, a Tunnelnak a lemezjátszói mögé és reggelig zenélt, megutaztatva a közönséget. Ezt akartam csinálni kölyökkén én is, viszont ma ez lenne a lehető legrosszabb tanács amit egy feltörekvőnek, kezdési tanácsként adhatnék. A mai kezdők számára a legjobb tanács talán az, hogy ne a dj-zéssel, hanem zene készítésével és néhány alapvető marketingfogás kitanulásával kezdjék. Ha a tehetség, állhatatosság és a kitartás hármasa összeáll egy emberben, akkor rengeteg ajtó megnyílik az illető előtt. Ha viszont egy feltörekvő dj számára a fő motíváció a pénz és a (látszólagos) csillogás, azok számára van egy rossz hírem. Lassan szinte minden más szakmával nagyobb jövedelemre szert lehet tenni.

Mikor zenéltél először a Sörházban? Hogy emlékszel rá vissza ?

2013.02.26-án, egy farsangi TTKedd buli volt. Az akkori HÖK-ös Sólyom Norbi egy pénteken ellátogatott a barátaival a rezidenciámra, Glasshouseba bulizni. Elmondása szerint nagy hatással volt rá a bulim, ami miatt meg is keresett a következő hétfőn. Akkoriban állítólag nem nagyon pörgött a TTKedd és keresték az új lehetőséget, dj-ket. Azelőtt sosem zenéltem Pécsen, pláne nem rögtön egész éjszakát, így nem tudtam mi vár rám. Amikor először beszálltam a Sörházba vezető teherliftbe, már meg voltam róla győződve, hogy soha többé nem látom a napvilágot! Betojtam. (Abban a liftben még a mai napig futkos a hideg a hátamon). Az első bulim kapott egy addig szokatlanul nagy prómóciót az egyetemen belül és sikerült kimaxolnom az “újdonság” faktort is. A buli remekül sikerült. (videó itt: https://youtu.be/NE_uKaJFgU4)

Mit csinál DJ Mika amikor épp nem lemezeket pörget ?

Normál, korona vírus mentes időszakban fotózással és filmkészítéssel foglalkozok, valamint weboldalakat készítek. Jelenleg gyűjtöm a zenéket és várom a káosz végét. De amíg ez elérkezik, a kedvesem és a kiskutyám kapja minden figyelmemet és szeretetemet.

Elárulnál-e egy olyan titkot, amit szerinted a követőid nem tudnak rólad?

Erősen introvertált személyiség vagyok. Sajnos ez miatt gyakran tartanak tévedésből nagyképűnek, vagy bunkónak. Pedig egyik sem vagyok, csak pokoli nehezen létesítek kapcsolatot más emberekkel. Szóval kedves olvasó ha olyan ember vagy, akihez magamtól odamentem és hozzád szóltam, akkor legyél nyugodt! Ez annak a jele, hogy értékes embernek tartalak és kíváncsi vagyok rád! Ha pedig még nem szóltam hozzád, természetesen nem jelenti automatikusan az ellenkezőjét! 😀 A viccet félre téve ez a tulajdonságom sajnos mindig is komoly gátja volt a karrieremnek.